furulya.hu

Jules, ez nagyon érdekesen hangzik. Sok sikert kívánok a restauráláshoz!

Sziasztok!Képeket igyekszem felrakni,írnátok egy oldalt ahova feltölthetem..képfeltöltes.hu.....stb.
A restaurálás idéző jeles,családi hagyatékból került hozzám.....abszolút kezdőként megállapítottam hogy fordítva van rajta a szélsíp blockf. furulyából kiindulva.Azóta tudom ez nem így van:-).
6 luk helyett 7 van rajta...valaki fúrt rá egyet......
Beragasztom.
Lenolajfürdő.
Síp faragás..mert a dugó nem hengeres..új kerül bele.
Végén egy új módszer lakk színezés amit kiakartam már rég próbálni,az egyik gyártó árul színező port.
Üdv.

Üdv!

Képfeltöltés.hu-t egyszer már kipróbáltam, s rendben működött. Szerintem érdemes megkísérelned.

Ha adhatok egy ilyen tanácsot, az új lakkszínezős módszert szerintem előbb próbáld ki valami kevéssé "ereklyegyanús" felületen. Boldog

Hátha nem lesz olyan pazar, mint reméled.

Egyébként a hangszer eredetileg is lakkozva volt? Mert igazából csak akkor érdemes hasonlóval kísérletezni.

Remélem, sikerrel jársz, s a képeket is be tudod linkelni. Boldog

Halihó!Ne gondoljatok valami míves hangszerre, nekem ez az első komolyabb találkozás dtuli. faragással.....ennyi
Jelentkezem...
Üdv.

Sziasztok! Itt a második rész:

Beszámoló 2

Észre vettem, hogy azok a bodzaágak, amelyek mindkét végét belemártom meleg méhviaszba nem repednek meg a száradás közben. A házban száradnak, fütetlen helyiségben, kéreggel. Az összes ágat elöfúrom, a görbéket befogom V-vasba, így kiegyenesednek. Van olyan ág, amit úgy szárazon találok odakinn. Van, amelyik borzasztó szürke, porózus, amiröl azt gondoltam, hogy gyakorolni mégiscsak jó lessz és a végén csak szenvedtem a gallyal, mert korhadt volt, könnyen repedt, beszakadt. Ritkán azonban találok szép száraz gallyakat is, amiket, ha kifúrok, legyalulok és lecsiszolok, még élvezet megmunkálni. Ennek nagy elönye, hogy nem kell szárítani, azonnal neki lehet kezdeni a hangszerkészítésnek. Amit nekem nagyon nehéz volt megtaulni: a hangképzö ablak, a síp, a dugó...no ezekkel megszenvedtem. Volt úgy, hogy fölrajzoltam az ablak helyét, vésövel, késsel elkészült a lábium, vésövel ékesre csináltam a szélcsatornát a furulya testén, esztergáltam egy dugót, ezt is ékesre véstem az oldalán. Aztán nagy büszkén óvatosan beletoltam a helyére a dugót, kipróbáltam a hanszert úgy, hogy még nem volt benne teljesen a dugó, aztán fakalapáccsal teljesen beleütögettem és pakkkk. Elpattant. Másnap lefürészeltem az elhasadt darabot és kezdtem elölröl a sípot, de most már tettem köré bilincset és óvatosabb lettem. Teljesen igaz, nekem kellett 10 furulyát készítenem, hogy biztosra menjek, eredménye lessz a munkámnak. A legelsö nagyon jól sikerült, a második ramaty lett, a harmadikat eltüzeltem, a negyedik nem szólt szépen...stb. Mindíg volt valami tanulnivaló. Folyt. köv.

Halihó!

aranyfurulya írta:

Teljesen igaz, nekem kellett 10 furulyát készítenem, hogy biztosra menjek, eredménye lessz a munkámnak. A legelsö nagyon jól sikerült, a második ramaty lett, a harmadikat eltüzeltem, a negyedik nem szólt szépen...stb. Mindíg volt valami tanulnivaló. Folyt. köv.

Aranyfurulya;
ez várhatóan a továbbiakban is így lesz. Hacsak az ember át nem áll a szériagyártásra, mindig szembesül új problémákkal az új formák, alapanyagok, megoldások és hangszertípusok kapcsán. De ez a része a legizgalmasabb, s ebből lehet a legtöbbet tanulni, úgy hiszem. Boldog

Mivel a kisebb hangszerek esetében gyakran dolgozom vékony falú vízhajtásokkal, én a végdugót a legcsekélyebb mértékben sem erőltetem: túl sok ígéretes hangszert kellett kukáznom emiatt annakidején. Inkább finom reszelővel vékonyítok még rajta. Akkor jó, amikor se nem "zuhan", se nem "feszít", hanem szépen "belesüllyed" a helyére. Akkor lehet fixálni.

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy szerintetek milyen fafajtából lehet a legoptimálisabb végdugót készíteni.

Szia!

Furulyatípusa válogatja (az öblösebb, tágasabb légzsilipű hangszerek kevésbé kényesek), de általában elmondható, hogy a keményfák az ideálisak a célra: ezek kevéssé dagadnak, illetve "szőrösödnek" a légzsilip belsejében.

Hagyományos a mogyoró. Nagyon jó a kecskerágó, a bukszus. De a gyümölcsfák többsége is jól szuperál, ha csomómentes. Jó a tiszafa is, ha az ember pl. gallyazáskor hozzájut. Az öregek esküsznek a fagyöngyre is, de azt körülményes beszerezni - ám az biztos, hogy tényleg cudar kemény. Boldog

Az fontos még, hogy a dugó lehetőleg megállapodott, száraz fából készüljön.

A puhafákat viszont el kell felejteni; azok csak a gyereksípokban, idényhangszerekben felelnek meg arra az időre, míg a hangszer egyéb okokból (pl. összeszáradás) tönkre nem megy.

A többiek majd alkalmasint kiegészítenek. Boldog

Nagyon-nagyon szépen köszönöm a gyors választ.

Húha. Sok idő eltelt azóta, hogy ide néztem.

Én cédrust szoktam használni (a profi hangszerekben is az van), illetve ahogy sípműhely mondta, kemény fát. Próbálkoztam fagyönggyel, de "beletört a bicskám". Mondanám, hogy nem azért, mert kemény volt, de azért. Nem bírtam kifaragni a hihetetlen keménysége, és apró mérete miatt.
Borókát szokták még ajánlani, de ahhoz nem fértem hozzá.

A cédrus egyébként puha fa, de tökéletes a célnak. Csak az elején kicsit kesernyés az íze Boldog

Cserébe viszont gyerekjáték faragni, és kis gyakorlás után, már menni is fog a méretre faragás. Vagy veszel/építel egy kis esztergát. (drill lathe) Az apró hézagokat, amik maradnak mellette, én méhviasszal töltöm ki. Ez egyben ragasztóként is működik, viszont ha kell, hosszú fúrószárral ki lehet ütögetni a dugót. Apró kést lángon felmelegítesz, és elkened vele a viaszt. Nem kell sága izzásig hevíteni, csak legyen jó meleg. Kicsit égni fog a viasz, nem számít. (Nem tudok róla, hogy bármi gondot jelentene a színeltérésen kívül) A kést utána ne akard használni, ha csak vissza nem edzed.

Tiszafához én mindig kétkedve fordulok, mert az egész növény mérgező bár feltételezem kiszáradva másképp viselkednek a hatóanyagok. Azt egyébként parkokból is be lehet szerezni, ha épp gallyaznak.

Ha kis mennyiségben kell cédrus, akkor érdemes ránézni a zatik webáruházára. Cudar drága, de kis mennyiséget ha berendelsz, azzal el leszel egy ideig. Kis méretű hangszerekbe elegendő a deszka darab, vaskosabbakba kell a palló (ha olyat árulnak egyáltalán) Érdemes asztalossal 25 mm széles szálakra levágatni, és Kiváló vagy I. osztályú anyagot rendelj. A miértre itt a válasz: http://www.zatik.hu/hu/gyik/003

A végükben előfordul a bütüvédő anyagnál kapocs, azokat előtte feltétlen szedd ki, mert élét veszi a gépnek, és azt nem szeretik az asztalosok. Meg senki. Boldog

Sziasztok!

Nagyon jó ez a fórum, egy sereg hasznos információt és új barkácsötletet találtam. Volna viszont egy kérdésem. Bambuszból próbálgatok 6 lyukú furulyát készíteni de az a problémám, hogy az első átfúváskor nem egy oktávval emelkedik a hangmagasság, hanem kb. 1 hanggal kevesebbel. A második oktávátfúvás általában viszonylag pontos. Így viszont nem tudom behangolni a furulyámat. Van valakinek ötlete, hogy ezt milyen hiba eredményezheti?

Üdv!

CogitoergosuM;
a felvetett problémának több oka lehet. Látatlanban a leggyakoribbakra gondoljunk...

Az egyik a nem megfelelő hossz-furatátmérő arány. Ha a kelleténél rövidebb a cső (magyarán a hangszer túlontúl öblös), szokott ilyen probléma jelentkezni. Ez esetben a megoldás az adott átmérőhöz hosszabb anyag használata.

A másik lehetőség, hogy a belső furat a hangszer vége felé bővül, tölcséresedik. Ez is okozhat hasonló jelenséget, pláne, ha az elsővel párosul. A megoldást ilyenkor az jelentené, ha egyenletes furatú, vagy esetleg kissé szűkülő csövet használnánk.

Mivel a választott alapanyag bambusz, felmerül egy harmadik lehetőség is, mégpedig a belső furat komolyabb egyenetlensége. Előfordul, hogy a nóduszoknál nem sikerül megfelelően kitakarítani a maradék belső membránt. Ilyenkor is megesik, hogy a furulyánk nem vált megfelelően átfúvásnál. Érdemes tehát erre is gondolni, és megpróbálni még gondosabban kipucolni a hangszer belsejét.

*
OFF: A bambusz nem nagyon szereti az idegen anyagot; elsősorban a repedésveszély miatt nem igazán szerencsés végdugós furulyát készíteni belőle (bár nyilván csábító a lehetőség, és természetesen össze lehet hozni sikerültebb példányokat). A jól kiszáradt, könnyű bambusz viszont ideális saját anyagából készült fuvolának vagy perem- illetve peremvágásos furulyának. Igaz, ezek megszólaltatása kissé körülményesebb. Boldog

OFF VÉGE

Köszönöm a gyors és kimerítő választ! Valóban nem figyeltem nagyon oda az átmérőre, úgyhogy ez könnyen lehet a gond forrása.
Vonzónak találtam a fuvola, illetve a peremfúvós hangszerek készítését is, de még nem próbálkoztam vele sokat, mert attól tartok nem tudnám eldönteni, hogy rossz a hangszerem vagy csak nem tudom hogyan kell megszólaltatni.

Sziasztok!

Van itt valaki, aki olvassa még a fórumot, és foglalkozik furulyarestaurálással, olyannal mint ami a képeken látszik: https://hu.flatfy.com/ ? Ha igen, lenne pár kérdésem. Köszönöm Boldog

Üdv!

kovacsszandra;
a furulyarestaurálás tanulságos lehet, szóval fordultak már meg a kezemben mások által készített régebbi hangszerek. Boldog

Miről volna szó?

furulya.hu

Furulyás fórum